Mária-Valéria híd

A XIX. század közepén, a pozsonyi és komáromi híd megépülése után a magyar kormány még egy, új dunai híd építéséről határozott. Az első Mária - Valéria hidat 1895. szeptember 28-án adták át a forgalomnak. 1919-ben a visszavonuló csehszlovák hadsereg a levegőbe repítette a híd Párkányi felőli első pillérét. A hidat a XX. század 20-as éveiben újraépítették. A II. világháború végén, 1944 karácsonyán a távozó német sereg felrobbantotta a híd középső részét. A Mária-Valéria hidat hosszú évtizedek után, 2001-ben építették újra, majd 2001. október 11-én avatták fel ünnepélyes keretek közt. Azóta a híd nem csak Esztergomot  és Párkányt köti össze, de a két nemzet összefogásának szimbóluma is lett.

Sobieski János lengyel király lovas bronz szobra

A szobor 15 évnyi szervezési munka eredménye, amely Barta Gyula és Bartusz Gyula nevéhez köthető. A szobor Győrfi Lajos munkája. Közadományokból épült a párkányi csata 325. évfordulója alkalmából,  2008. októberében leplezték le ünnepélyes keretek közt. 

Szent Imre templom

A város egyetlen műemléke 1701-ben épült barokk stílusban. A római katolikus templomot 1791-ben átépítették, majd 1878-ben két oldalsó hajóval bővítették. A főoltár figyelemre méltó, valamint a templomban a mellékoltárokon értékes képek, egy 1760-ban épült késő barokk szószék és egy 1790-ből származó orgonaszekrény is található. 

Kálvária

A templom mellett található 1766-ból származó barokk kálvária szintén védett műemlék. A kálvárián található Nepomucki Szent János népi kőszobor 1807-ből származik.

A környék műemlékei

Béla

A falu központjában áll az eredetileg barokk kastély, amely az 1732-1755 közötti években épült a templommal együtt. A kastélyban klasszicista freskók találhatók. Környékét meseszép park öleli, amely védett terület. A kastély látogatása során ne hagyják ki annak remek éttermét és borospincéjét, amelyben megkóstolható a környék gasztronómiájának legjava.

Bény

A faluban megtalálhatók egy XII-XIII. században épült kolostor maradványai is, de a legismertebb műemlék a XIII. században épült Szűz Mária román templom, melynek büszke két tornya messze kitűnik a környéken. A templom közvetlen szomszédságában található a XII. századból eredő Tizenkét apostol körtemplom, mely értékes falfestményeket rejt. Különlegességnek számítanak még annak a X. századi erődnek romjai, amely egykor három hatalmas falgyűrűből állt, s melyek még láthatók a Szent kúti zarándokhelyről. 

Esztergom

Esztergom legismertebb műemléke a világhírű Bazilika - Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-főszékesegyház. Az építési munkálatok 1822-ben kezdődtek, a felszentelésre 1856. augusztus 31. került sor. A székesegyház 118 m hosszú, 40 m széles, a kupola belmagassága 71,6 m. Homlokzatát nyolc 22 méter magas korinthoszi oszlop díszíti.  Jelentős része a két oldalkápolna aa Szent István és Bakócz kápolna, amely az eredeti XI. századi templom része volt.  A Bakócz kápolnát 1506 és 1511 között építették. Az emeleten kapott helyet a Főszékesegyházi kincstár, amelyben középkori és újkori kegytárgyak gyűjteménye, többek között Mátyás király reneszánsz kálváriája látható. A főhajó alatti óegyiptomi stílusban épült kriptában az esztergomi érsekek és a Szent Adalbert-székesegyház feltárt alapjai vannak.

A bazilika mellett található a vár bejárata. A régészek az 1543-ban, a törökök által lerombolt vár egy részét tárták itt fel. A vár legértékesebb része a Királyi kápolna, bejárata felett a rózsaablakkal. Boltozata a legrégebbiek közé tartozik Európában. A felújított várban kapott helyet a Vármúzeum, melynek termeiben kiállítás mutatja be a város és a környék történetét a török harcok idejében.

A vár és a Duna közti területen, a Vízivárosban több értékes barokk, rokokó és klasszicista épület maradt fent (barokk plébániatemplom, Prímás palota, régi vármegyeháza.)

Esztergomról külön oldalakat írhatnánk, de mindenképp érdemes személyesen felkeresni és saját szemmel látni a város kínálta csodás emlékeket.